Ted Thompson

Ted Thompson

Ted Thompson csapatépítési filozófiája egyszerű: Az alapoktól kell kezdeni, erős, a klubhoz lojális játékosokból kell egységet kovácsolni. Ennek pedig a legjobb módja a saját nevelésű, draftolt játékosok összecsiszolása, a szabadügynök-piacról csak speciális igényeket kell és szabad kielégíteni. Thompson szilárdan hisz ebben a rendszerben, és az idő eddig őt igazolta. Ékes példája ennek a Super Bowl XLV győztes csapata, a 22 kezdő játékosból 19, a teljes 53-as rosterből 49 játékos Thompson által került a csapathoz. 

De hogy jutott el ő idáig? Hogyan lett az NFL legsikeresebb franchise-ának, general managere? Az ő története következik.

A kicsi Ted 1953. január 17-én látta meg a napvilágot Texas államban, Atlantában. Nem összekeverendő azzal az Atlantával, ahol a Falcons vert tanyát, az ugyanis Georgia államban van. Ez az Atlanta mondhatni egy poros kisváros, hiszen alig több mint 7000 lakosa van. Thompson már a középiskolában rendkívül szeretett sportolni, kezdőjátékosa volt az iskola kosárlabda, baseball és golf csapatának is, emellett atlétikában is jeleskedett. És természetesen nem maradhatott ki a futball sem, a csapatban linebackert, running backet és kickert is játszott.

Középiskolát követően a Southern Methodist University-n folytatta tanulmányait (ez egy magániskola Dallasban). 3 évig volt kezdőjátékos az egyetem futballcsapatában 1972-74 között, ahol linebackert és kickert is játszott, utolsó évében csapatkapitány is volt. Miután befejezte egyetemi futball karrierjét, 1975 tavaszán az iskola baseball csapatának, a Mustangs-nak is kezdő játékosa volt. Sikeresen lediplomázott gazdasági menedzser szakon.

1975-ben draftolatlan játékosként az a Bum Phillips vitte a Houston Oilers csapatához, aki egyetemi évei alatt is edzője volt, és szintén ‘75-ben lett kinevezve az Oilers vezetőedzőjének és general menedzserének. Thompson 10 szezonon át szolgálta az Oilerst, mint back-up linebacker, 10 éve alatt, 147 mérkőzéséből mindössze egyetlen egyszer nem tudta sérülés miatt vállalni a játékot, viszont csupán nyolc alkalommal volt kezdő a csapatban. Olyan legendás játékosokkal volt szerencséje egy csapatban játszani, mint Earl Campbell, Mike Munchak, Elvin
Bethea, Warren Moon és Bruce Matthews. Igen, az a Bruce Matthews, Clay Matthews nagybátyja.

Futballkarrierjét követően részvényekkel és kötvényekkel kereskedett, de gyűlölte ezt a munkát, elmondása szerint semmi tehetsége nem volt hozzá és soha semmit nem sikerült eladnia. 1992-ben egykori csapattársa, Mike Reinfeldt telefonja változtatta meg örökre az életét. Reinfeldt ebben az időben a Green Bay Packers adminisztrációs alelnöke volt, ő ajánlotta be az akkori GM-nek Ron Wolf-nak, mint játékos megfigyelő (scout). Wolf megfogadta Reinfeldt tanácsát és interjúra hívta az akkor 39 éves Thompsont, hamar megállapodás született, így Ted Thompson része lett a Packers családnak. Thompson ebben az időben edzői álmokat dédelgetett, és úgy gondolta, ha elfogadja ezt az állást, akkor közelebb kerülhet eme vágyához és a megszerzett tapasztalatait a későbbiek folyamán kamatoztatni tudja majd.

Ted számára ezek a kezdeti évek a tanulásról szóltak, évtizedes játékosi pályafutását remekül tudta kamatoztatni új szerepkörében. Wolf mentoráltjává fogadta a feltörekvő tehetséget és mindenre megtanította, amit erről a szakmáról tudni kell. 

„Megtanított a szenvedélyre, megtanultam tőle a helyes munkamorált, megtanított arra, hogy higgyek magamban. Megtanította, hogy ne azt írjam le, amit mások látnak, hanem azt, amit én, hogy bízzak magamban” – nyilatkozta erről az időszakról Thompson. 

Egy szép napon Wolf besétált Thompson sötét irodájába a Lambeau Fielden, lerakott elé egy vaskos paksamétát az asztalra majd így szólt: “A nap végére, mond el mit gondolsz erről a srácról”. Thompson kinyitotta a dossziét, és egy általa addig sose hallott név volt az első oldalon: Brett Favre. A nap végén Wolf visszatért Thompson irodájába, majd így szólt: “Szerintem piszkosul jó!”, Thompson pedig egyetértett. Másnap az irodájában ülve értesült róla, hogy Wolf egy elsőkörös picket adott az Atlantának, azért a balhés irányítóért, aki akkor a Falcons harmadik számú QB-ja volt, és akit egy évvel korábban a második körben hozott el a draftról az Atlanta. Thompson ekkor egy életre megtanulta a leckét: Ha szeretnél egy játékost annak meg kell fizetni az árát. A többi azóta történelem.