Beharangozó: Carolina Panthers – Green Bay Packers

2026. 10. 30. 2:20, Lambeau Field, Green Bay, Wisconsin

Igazi kórházcsapatként érkezik Green Baybe a csütörtök esti meccsre a szezonban eddig, a Packershöz hasonlóan, felemás játékot mutató Carolina Panthers: volt, hogy igazán jó csapatot vertek, máskor meg talán gyengébbtől kaptak ki. Különösen védelmi oldalon küzdenek sok problémával.

Packers előzmények

Nem sikerült megszerezni sorozatban a harmadik győzelmet, és bár ezúttal joggal lehetett számon kérni néhány bírói döntést, a csapat saját magának köszönhette az újabb vereséget Detroitban: megint kulcshelyzetekben láthattunk elejtett passzokat, és Trey Smack is elrontott két, ezen a szinten könnyűnek számító mezőnygólt. A pozitívum viszont, hogy a védelem 20 ponton tartotta az eddig 30 fölött átlagoló Lionst.

Jordan Love hozta a szokásos jó játékát (az egy interceptiont leszámítva, bár az puntnak nem volt olyan rossz), amit különösen annak tudatában kell becsülni, hogy az ő passzait ejtik el legtöbbször és neki van a legkevesebb ideje passzolni, mivel a támadófal teljesítménye továbbra is a legrosszabbak közé tartozik.

Az OL helyzetét nehezítette, hogy gyors egymásutánban előbb a kezdő center, Sean Rhyan, majd a csere, Jacob Monk is megsérült a meccs elején, így az a John Williams ugrott be, akinek bal tackle az eredeti posztja, és soha életében nem játszott még centert. Nem is volt különösebben jó, ugyanakkor Rhyanre nézve komoly kritika, hogy az ő szintjét azért nagyjából hozta… Mivel Rhyan és Monk is hetekre kidőlt, nagy kérdés, hogy a Panthers ellen megint Williams, vagy az újonc Jager Burton kezd-e – utóbbinak egyébként valóban center az eredeti posztja. Vagy esetleg valamelyik veterán guard gyakorolta a snapeket a héten…

Ha már guardok: Travis Glover jól ugrott be néhány hete, azóta viszont egyre gyengébb, a Lions ellen összesen 8 (más források szerint „csak” 7) siettetést lehetett a számlájára írni. Ő a Panthers ellen sérülés miatt biztosan nem játszik. Nem tudni, Kevin Zeitlerrel mi van, Adam Stenavich támadókoordinátor szerint játékra kész, ha szükség van rá – meglátjuk, hogy ez mit jelent. Mindenesetre Monk IR-re kerülése után a PS-ból Mekhi Becton felkerült az aktív keretbe, és lehet, őt látjuk majd kezdőként. Glovernél rosszabb talán nem lehet.

A másik guard pozíciójában lassan kellemes gond lesz, hogy Aaron Banks végre úgy tűnik, felépült a sérüléséből, Laken Tomlinson viszont a fal legjobb embereként olyan jól játszott, hogy őt nehéz lenne kihagyni. Mellette LT-ben Jordan Morgan is inkább felfelé lógott ki vasárnap, vagyis a fal baloldala nagyjából rendben van, a RT Anthony Beltonnek viszont fejlődnie kellene, hogy legalább közepesnek lehessen nevezni a játékát.

A gyenge OL-játék is hozzájárult ahhoz, hogy hiába tért vissza Josh Jacobs, a futójáték nem éledt fel, ráadásul ő ejtette el a potenciálisan meccsnyerő TD-t. Mindenesetre így is többet mutatott, mint Marshawn Lloyd, aki a liga összes futója közül a leggyengébb, 2,6-es futásonkénti átlaggal bír, és emellé a blokkolás alapján várható futott yardok között is utolsó, mínusz 78-cal… Pierre Strong legalább megbízható a limitált szerepkörében, Kaleb Johnsont viszont alig láttuk a fumble-je óta.

Az elkapóknál már annak is örülni kell, hogy most nem volt annyi drop, mint az előző héten, de azért így is több volt, mint az ideális. Mindenesetre Watsonnak és Goldennek csendesebb napja volt, jobban eloszlottak az elkapások a többiekkel. Azt jó látni, hogy sérülése után Savion Williams kifejezetten aktívan és hasznosan száll be a játékba.

A tight endeknél továbbra is Tucker Kraft az első számú, Jonnu Smith viszont nem sokat mutat, bár Detroitban pont elkapott egy passzt. Mark Redman blokkolására nem lehet panasz, mint ahogy Josh Whyle is inkább ebben jeleskedik.

A védelemben a passzsiettetők közül ezúttal Lukas Van Ness visszafogottabb volt, az újonc Dani Dennis-Sutton viszont egyre többször villan, és ha így folytatja, ő lehet a csapat újabb hátsó körös stealjeinek egyike. Barryn Sorrell passzok ellen kevesebbet mutat, igaz, ő főleg akkor van fent, amikor futójátékra lehet számítani, azok ellen pedig a csapat egyik legjobb védője. Így aztán várható, hogy Brenton Cox egyre kisebb szerepet kap, főleg úgy, hogy a hírek szerint Micah Parsons a jövő héten elkezdheti az edzéseket.

A védőfal közepén Devonte Wyatt és Karl Brooks maradt a két kezdő, és mindketten korrekt játékot mutatnak (ez Wyatt esetében nem is meglepő). Őket, mivel sok futásra lehetett számítani, elsősorban Chris McClellan tehermentesítette, de sok szerepet kapott Anthony Campbell (aki az elmúlt két meccsen majdnem annyi snapet volt pályán, mint egész college karrierje során összesen) és a sérüléséből visszatért Jordon Riley is.

A linebackereknél a legnagyobb dicséret, hogy nem látszott a rutinos Zaire Franklin hiánya, mind Isaiah McDuffie, mint TyRon Hopper jól tette a dolgát, igaz, passzjátékoknál azért voltak bizonytalanságaik. Mindenesetre rajtuk kívül csak Nick Niemann és Kristian Welch bevethető, de egyikük pályára lépése sem lenne jó jel, hiszen elsősorban ST játékosokról van szó.

A secondaryből a szezonban eddig All Pro formában játszó Javon Bullardnak most gyengébb meccse volt, de bízhatunk abban, hogy ez csak egy kisiklás volt. A másik két CB közül Brandon Cisse meccsről meccsre javuló játéka is megtört kissé Detroitban, ahol többször megégették, Keisean Nixon viszont kellemes csalódás az elmúlt két hétben. A két safety, Evan Williams és Xavier McKinney folytatta remek játékát.

A special teamben viszont vannak gondok, legalábbis a mezőnygóloknál. Ahogy írtuk korábban, Trey Smack újabb két könnyű kísérletet rontott el, ami azt is jelenti, hogy túl sok dobása már nem lehet – még akkor sem, ha nagyon nehéz lenne NFL-szintű rúgót találni a szabadügynökök vagy practice squadokban lévők között. Daniel Whelanre viszont továbbra sem lehet panasz, mint ahogy Coleman Owen is kellemes meglepetés visszahordóként.

Panthers előzmények

A Panthers szezonja eddig igazi hullámvasút. Az első meccsen kaptak 59 pontot a Bearstől, aztán kiütötték a Falconst, hogy utána kikapjanak Clevelandben, majd elverjék a Lionst. Nyertek aztán Philadelphiában is, a hétvégén viszont egy hatalmas pofonba szaladtak bele a Buccaneers ellen – főleg a majdnem 260 beszedett futott yard lehet fájó. A legnagyobb bajok nem is a 26,5 pontot átlagoló támadósorral vannak, hanem a majdnem 28-at átlagoló védelemmel (ráadásul jelentősen javítja az átlagot, hogy a Falconst 3 pontot tartották).

Az egykori 1/1-es Bryce Young első évei finoman szólva se sikerültek jól, de amióta Dave Canales átvette a csapatot, látványos fejlődésen ment át, és idén már a jobb irányítók közé tartozik, amit hétről hétre bizonyít is, még ha a Tampa ellen ő se remekelt.

Ehhez kell az is, hogy kifejezetten jó kiszolgáló személyzetre számíthat. Itt elsősorban persze Tetairoa McMillanre gondolunk, akiből az egyik új elkapósztár is válhat, de Jalen Coker is megbízható célpont. A harmadik számú WR a két évvel ezelőtti első körös Xavier Legette lenne, ha nem lenne sérültlistán, így aztán marad Brycen Tremayne és két vándormadár, John Metchie és David Moore, aki a Packersben is eltöltött egy évet 2021-ben.

A tight endeknél Tommy Tremble az első számú, míg Darren Waller limitált szerepet kap, olyankor azonban nagyon kell rá figyelni, hiszen a sebessége hiába nem a régi, a keze még az. Mitchell Evans fő feladata a blokkolás. Szerepet kaphatna még Ja’Tavion Sanders, ha nem lenne sérült.

A futóknál Jonathon Brooks lenne valószínűleg az első számú, hozzá képest azonban még Marshawn Lloyd is Vasembernek számít, így nem meglepő, hogy sérültlistán van. Chuba Hubbard viszont kifejezetten jól játszik a helyén, tehermentesíteni pedig Trevor Etienne, Anthony Tyus, és a régi ismerős AJ Dillon tudja (már amikor épp bekerül a meccskeretbe).

A támadófalnál is elsősorban a sérülésekről kell beszélni. A két kezdő tackle Ikem Emwonu és Taylor Moton lenne – mindkettő IR-en van, utóbbi pont a hétvégén dőlt ki. Így aztán LT-ként a másik régi ismerőst, Rasheed Walkert látjuk majd, akit cserének igazoltak eredetileg, és nagyjából azt a középszerű játékot mutatja, mint Green Bayben is. A RT pedig Monroe Freeling lesz, de ha bármelyikükkel történik valami, csak a rutinos, de jónak nem nevezhető Stone Forsythe lesz bevethető.

Nem állnak jobban a belső falembereket nézve sem. A kezdő LG Damien Lewis (a talán legjobb falemberük) sérülés miatt nem játszhat, így a kezdőötösből csak a RG Robert Hunt és a center Luke Fortner elérhető – és pont ők ketten nyújtják egész évben a leggyengébb teljesítményt. Lewis helyén vélhetően Corey Bullock játszik majd, hiszen a változatosság kedvéért a másik két csereguard, Brady Christensen és Torricelli Simpkins is sérült. Így aztán egyedül az újonc Sam Hecht marad tartaléknak.

A védelemre áttérve, a legjobb pass rusher, Jaelan Phillips is hiányozni fog – rá onnan emlékezhetünk leginkább, hogy tavaly, még az Eagles játékosaként, hogyan terrorizálta a Packers OL-t. Így Patrick Jones és Princely Umanmielen vagy Trevis Gipson lesz a két kezdő – egyikük neve sem okoz álmatlan éjszakákat az ellenfelek tackle-jeinek, mint ahogy a csere Nick Hampton se, a többiek meg sérültlistán vannak.

A védőfal közepén és a linebackersorban nem állnak annyira rosszul. Az előbbiből csak Bobby Brown játéka kérdéses, a legjobb védő, Derrick Brown viszont bevethető, ahogy Tershawn Warton és Lee Hunter is. A linebackerek közül Bobby Okereke és Devin Lloyd neve is jól cseng, a játékuk azonban már hagy kívánnivalókat maga után. Mögöttük Tyrel Dodson és Jackson Kuwatch vár bevetésre.

A legnagyobb gondok a CB-sorban vannak, sérült ugyanis a sztárcorner, Jaycee Horn, a második számú Mike Jackson, ráadásul a harmadik számú CB, Akayleb Evans sem játszhat. Így aztán Will Lee és Chau Smith-Wade mellett az a Robert Rochell bevethető, aki Green Bayben is csak minimális szerephez jutott korábban. A safety-duó viszont nem rossz, Trevon Moehrig és Nick Scott mögött Lathan Ransom és Zakee Wheatley is bevethető.

A kicker, Ryan Fitzgerald, elég megbízható idén, már ami a mezőnygólokat illeti, mert extra pontból bizony már ötöt (!) is elhibázott. Sam Martin viszont a jobb punterek közé tartozik, a visszahordásokért pedig elsősorban Etienne és Moore felel.

Ami döntő lehet

• A legnagyobb kérdés, hogy milyen lesz a támadófal. Ha ugyanis továbbra is átjáróházként működik majd, akkor nagyon nehéz dolga lesz a csapatnak. Ha viszont végre hagynak időt a passzjátékokra, akkor Love könnyen szétszedheti a megtizedelt Panthers-secondaryt.
• Ehhez persze csökkenteni kell a dropok számát. Továbbra is igaz, hogy egy csapat se ejt el annyi labdát, mint a Packers.
• Fontos lesz az is, mi lesz a futójátékkal. A számok alapján a Panthers run D a leggyengébb a ligában, 153 yardot engednek átlagban, de ez főleg a Bears és a Buccaneers elleni meccsek miatt igen magas, a többieket 100 yard alatt tartották. Kérdés, most melyik arcukat mutatják majd.
• A támadójáték sikerességéhez nagyon fontosak lesznek a 3rd downok – ehhez viszont az is kell, hogy az első kettő is pozitív yardokat hozzon.

• A védelemnél az a kérdés, mekkora nyomás lesz Youngon. Ez nem igazán ment Detroitban, de korábbi meccseken igen, és a Panthers OL, főleg a sérülések után, messze áll az elittől, de még a jótól is. Érdekesség, hogy főleg a maximum négyemberes pass rush bizonyul hatékonynak ellenük, ezzel 44%-os pressure rate-et értek el az ellenfelek, és 17-szer sackelték Youngot, ebből ötször vasárnap a Tampa. Gannon ugyanakkor blitzelni is szeret, csakhogy az ellen Young jobb és a pressure rate is alacsonyabb, 33%-os. A Packers D blitz nélkül is tudott idén hatékony lenni, 38,5%-ban sikerült így nyomást helyezni az irányítóra (ez a 4. legjobb), 7 interception is így született a 9-ből.
• Fontos lesz a futás elleni védekezés is: a Falcons elleni meccset leszámítva nem lehet panasz eddig rá idén, a többi csapatot mind sikerült kordában tartani a földön.
• Meg kell említeni a rúgókat is: Smack nem ronthat újabb könnyű mezőnygólokat, mint ahogy a Panthersnél is okozhat problémát, ha Fitzgerald továbbra is hibázgat az extra pontoknál.
• Döntőek lehetnek a turnoverek is. A tavalyi szezonnal ellentétben sok labdát szerez a csapat, ugyanakkor a fumble is elég sok – pozitív turnover-aránnyal sokkal könnyebb meccset nyerni.

• A sérülések is közbeszólhatnak: a Packers-szurkolók gyakran panaszkodnak a sok sérülésre, de ezek a Panthers csapatát még inkább sújtják. Egy újabb fontos játékos kiesése akár el is döntheti a meccset.
• Végül, ismét meg kell említeni a szabálytalanságokat. A Packers kapta eddig a legtöbb zászlót, 65-öt, és még ha volt néhány kérdőjeles is, főleg a roughing the passer szabálytalanságok közül, 24-et még a snap előtt követtek el a játékosok, ami egyértelmű fegyelmezetlenség. Meccsenkénti átlagot nézve egyébként a Panthersé a negyedik legtöbb szabálytalanság, ráadásul az a bírói csapat vezeti a meccset, amelyik a legtöbb zászlót dobta idén… 

Érdekességek

• A két csapat most először játszik csütörtök este.
• Az elmúlt négy egymás elleni meccsből hármat a Packers nyert, de az utolsót tavaly, Green Bayben, a Panthers, egy utolsó pillanatos mezőnygóllal 16-13-ra.
• Az összmérleg 12-7 a Packers javára, Green Bayben 5-3.
• Az elmúlt 9 meccsből 8-on egy labdabirtoklás döntött.
• A Packers DB-edzője, Bobby Babich karrierje elején a Panthersnél, míg a Panthers DC Ejiro Evero és associate HC Darrell Bevell szintén karrierje elején a Packersnél töltött be asszisztensi pozíciókat.
• Evero és Matt LaFleur Los Angelesből ismeri egymást, előbbi a safetyk edzője, utóbbi OC volt 2017-ben a Ramsnél.