Beharangozó: Atlanta Falcons – Green Bay Packers

2026. 09. 25. 02:15, Lambeau Field, Green Bay, Wisconsin

Két idegenbeli meccs után itt az első hazai, mindjárt főműsoridőben, csütörtök este/éjjel. Egy nem túl meggyőző győzelem után az igencsak botladozó Atlanta Falcons ellen lehet lendületet venni.

Packers előzmények

Az előző fordulóban hosszabbítás után sikerült végül felülkerekedni a New York Jets csapatán. A támadósor megint nem volt túlságosan meggyőző, a védelem azonban, főleg Lukas Van Ness, Edgerrin Cooper és Javon Bullard vezérletével összekapta magát, és dicsérni lehet a special teamet is, amely gyakorlatilag lejátszotta a pályáról a Jets hasonló egységét – pedig a New York-i ST a tavalyi szezonban a legjobbak közé tartozott.

Komoly áldozatokkal is járt ugyanakkor a meccs. Zach Bako-Bewele, a legjobb OL, idén már biztosan nem léphet pályára újabb térdsérülése miatt – vagyis a hírhedt Metlife Stadium újabb áldozatot szedett… Jayden Reed is kidőlt, nála nyaksérülés a hivatalos, és egyelőre még zajlanak a tesztek, Matt LaFleur szerint csak később derül ki, ő játszhat-e még a szezonban.

A támadók közül Jordan Love-on látszott, hogy nem érzi magát komfortosan a zsebben, mondhatni, előjött a PTSD a Vikings elleni meccs után, ahol a támadófal valódi átjáróház volt. Ez is közrejátszik abban, hogy, bár nem játszik rosszul, azért még nincs csúcsformában – ami nem is csoda, hiszen két meccs alapján neki van a legkevesebb ideje passzolni az egész ligában, hozzá érnek oda leghamarabb az ellenfelek védői.

Ez még akkor is igaz, ha a támadófal azért jobban teljesített, mint az első meccsen, persze nem volt magasan a léc. Az egységnek a sérülésekkel is küzdenie kell: nem elég, hogy ZBB kiesett, a visszatérő Aaron Banks is csak egy fél meccset bírt (igaz, addig legalább jó volt), ráadásul az ő cseréje, Donovan Jennings is kidőlt. Ez utóbbi mondjuk nem feltétlenül akkora baj, hiszen a helyére beálló újonc Jager Burton sokkal jobban játszott.

Mégis, amikor Jacob Monkot is vizsgálni kellett, akkor mindössze négy bevethető falembere maradt a csapatnak, és már felmerült, hogy Tucker Kraftnak kell beállnia ötödiknek. Erre szerencsére nem került sor, a Falcons ellen pedig négy kezdő, Anthony Belton (RT), Jacob Monk (RG), Sean Rhyan (C) és Jordan Morgan (LT) helye biztos. Bal guardban, ha Banks felépül, ő lesz a kezdő, ha nem, akkor remélhetőleg Burton, Jennings pedig (ha játszhat) a cserepadon ül majd John Williamsszel és Travis Gloverrel, de az se lenne meglepő, ha a gyakorlócsapatba igazolt tapasztalt (de jóindulattal közepes) Cordell Volson is keretbe kerülne.

A futók valószínűleg továbbra is megosztják a terhelést. Egyelőre egyikük se kiemelkedő, de ez nem annyira meglepő: Marshawn Lloyd két évig gyakorlatilag nem játszott, Kaleb Johnson is alig volt pályán tavaly, Chris Brooksnak pedig elsősorban a blokkolás az erőssége. Ráadásul az OL sem nagyon segít nekik: átlagosan alig több mint egy yardot tudtak eddig a futók megtenni az első kontakt előtt.

Az elkapósorban pedig a dropokkal kellene végre leszámolni. A két meccsen már hét (!) labdát ejtettek el, ez a legtöbb az egész ligában. De Christian Watson legalább hozza a yardokat és a touchdownokat, és Matthew Golden is egyértelműen szintet lépett, már most annyi targetje van, mint tavaly fél szezon alatt. Reed helyét pedig egyelőre Skyy Moore és Bo Melton veszi majd át, de alighanem látjuk majd az UDFA J’Michael Sturdivantet is, aki eddig a special teamben villogott.

A tight endeknél Kraft, úgy tűnik, teljesen felépült, mellette Jonnu Smith felel továbbra is az elkapásokért, Josh Whyle és Mark Redman pedig a blokkokért – utóbbi konkrétan a támadósor egyik legjobbja volt New Yorkban, több drive-ot is megmentett a fontos blokkjaival.

A védők között a pass rusherekkel kell kezdeni, hiszen a szezon előtt lehetett tartani attól, hogy Micah Parsons hiányában szenvedni fog az egység, de egyrészt Jonathan Gannont is dicsérni lehet, másrészt Lukas Van Ness eddig első köröshöz méltóan játszik, Geno Smith-t például folyamatosan terror alatt tartotta, és a futás elleni védekezésből is kiveszi a részét. A másik oldalon nagyobb a rotáció, Barryn Sorrell, Dani Denis-Sutton és Brenton Cox is viszonylag sokat van a pályán, eddig inkább az előbbi kettő játszott jobban.

A fal közepén is érződik Devonte Wyatt jelenléte, még úgy is, ha a másik kezdő, Javon Hargrave kihagyta a Jets elleni meccset. Így Karl Brooks és Chris McClellan mellett Jonathan Ford is nagyobb szerepet kapott, de még Anthony Campbell is feltűnt a pályán.

A linebackersorban, úgy tűnik, Edgerrin Coopert Gannon jobban szabadjára engedi, és ezt látványos játékkal hálálja meg. Zaire Franklin pedig igazi vezérként viselkedik a pálya mellett is, nem véletlenül lett ő az egyik csapatkapitány. Kettőjüket továbbra is Isaiah McDuffie és TyRon Hopper tudja tehermentesíteni.

A secondaryre áttérve ki kell emelni Javon Bullardot, aki mindkét meccsen összeszedett egy-egy buta zászlót, de ezeket leszámítva kiemelkedően játszik – a taunting büntetése is egy óriási védekezés után jött. Slot cornerként ő eleve általában a boxban játszik, de a strong safety Evan Williams is gyakran fellép ide – ez mind hozzájárul ahhoz, hogy eddig kifejezetten jól működik a futás elleni védekezés. A másik safety, Xavier McKinney pedig közben hátul biztosít.

A szélső cornerekről már kevesebb jót lehet elmondani. A pálya jobb széle Brandon Cisse-é, és ő játszik jobban – igaz, hogy mindkét meccsen engedett egy-egy TD-t, de ezen kívül elég kevés elkapást enged, ami egy újonctól nem rossz. Ráadásul amikor az első meccsen görcs miatt le kellett cserélni, a helyére lépő Carrington Valentine-t rendszeresen megverték az elkapók.

A bal szél Keisean Nixoné, aki hivatalosan a CB1 – de egyáltalán nem játszik azon a szintén. New Yorkban is többször megégették, erősen össze kell kapnia magát, különben lehet, hogy hamarosan a hétvégén sérülés miatt hiányzó Benjamin St. Juste léphet a helyére.

A special team New Yorkban gyakorlatilag hibátlan volt, Whelan több puntját is a 20 yardoson belülre tette, és kiváló volt a coverage az egyébként remek visszahordók ellen. Trey Smack sem hibázott, és nála a kirúgásokat is ki kell emelni: nagyon pontosan, az ötyardos vonal közelébe és a pálya szélére rúgja őket, ami megnehezíti a visszahordók dolgát és touchbackre se ad lehetőséget. Hab volt a tortán Skyy Moore 66 yardos punt returnje (és említsük meg a 43 yardos kickoff-returnjét is).

Falcons előzmények

A Falcons úgy kezdte az alapszakaszt, hogy még nem dőlt el, melyik sérülékeny balkezes irányító lesz a kezdő, Michael Penix vagy a karrierjét az új edző, Kevin Stefanski alatt újraépíteni próbáló Tua Tagovailoa. Na, ebből az lett, hogy Penix csak mostanra épült fel, Tua pedig már az első meccs előtt megsérült. Így aztán Cooper Rush kezdett, de annyira minősíthetetlenül játszott, hogy a hétvégén két interception után lecserélték az újonc Jack Strandre, akinek mindjárt az első passza pick-six lett… Nem csoda, hogy két vereséggel kezdték a szezont – bár a Steelers ellen még tartották magukat, a Panthers elleni nagyon sima volt, és két meccs alatt még a red zone-ig se jutottak el.

Penix viszont felépült, és a Lambeau-n már ő lesz a kezdő. Ígéretes, de sérülésektől tarkított egyetemi karrierje után az NFL-ben eddig inkább a sérüléseivel tűnt ki – hamarosan meglátjuk, Stefanski mit hoz ki belőle.

Az biztos, hogy kiváló kiszolgáló személyzet áll a rendelkezésére. Ott van mindjárt a liga egyik legjobb futójának számító Bijan Robinson, aki nemcsak a futásaival életveszélyes, de komoly fegyver elkapásoknál is. Mögötte pedig erőfutóként Brian Robinson bevethető.

Az elkapók között az első számú Drake London, akit nyugodtan lehet az egyik legalulértékeltebb WR-nek nevezni – egy elit irányítóval könnyen űrszámokat hozhatna, de így is a legtöbb meccsen megvillantja tehetségét. Mögötte azonban Jahan Dotson inkább karrierje felélesztésével próbálkozik, Olamide Zaccheaus pedig mindig is kiegészítő ember volt. Bevethető még az újonc Zachariah Branch.

A TE-k között Kyle Pitts óriási hype-ot kapott, amikor a ligába került, de aztán kompetens QB nélkül neki se volt egyszerű dolga. Figyelmeztető jel viszont, hogy tavaly, amikor Penix játszott, egész szép számokat hozott. Mögötte Charlie Woerner és a veterán Austin Hooper bevethető.

A támadófal is a jobbak közé tartozik, különösen a bal oldala, a LT Jake Matthewszal (Clay unokatestvérével) és a bal guard Matthew Bergeronnal, de a jobb guard Chris Lindström is átlag feletti. A center Ryan Neuzil egyelőre kellemes meglepetés az atlantai szurkolóknak, a jobb tackle pozíciójából viszont eléggé hiányzik a tavasszal visszavonuló Kaleb McGary. Őt a Chiefstől érkezett Jawaan Taylor igyekszik pótolni – ő viszont inkább a sok szabálytalanságáról híres. Nagy nevek nincsenek a padon, sérülés esetén Michael Jerrell vethető be a fal szélén, Kyle Hinton és Corey Levin pedig középen.

Az előző években a védelem volt az erőssége a csapatnak. A Steelers ellen is jól játszottak, a Panthers ellen már valamivel kevésbé, igaz, az offense bénázása miatt nem is pihenhettek sokat. Ráadásul kifejezetten sok sérüléssel is küzdenek.

A védőfal közepén a Bearstől érkező Gervon Dexter eddig kiemelkedően játszik, de a másik kezdőre, Brandon Dorlusra, valamint LaCale Londonra se lehet panasz. Mögöttük Maason Smith és Zach Harrison bevethető, a rutinos DaShawn Hand viszont megsérült.

A pass rusherek között egy régi ismerőst üdvözölhetünk ZaDarius Smith személyében, de ő nem lenne kezdő, ha a tavalyi két első körös EDGE pick közül Jalon Walker szakította volna el a térdszalagját, James Pearce pedig nem a nyolcmeccses eltiltását töltené. Így aztán Samson Ebukamnak kell még kezdenie, Cameron Thomas, Jared Ivey és Yasir Abdullah pedig rotációs szerepet tölt be.

A belső linebacker-páros elég erős, a meglepően jó negyedik körös újonc Kendal Danielsszel és Divine Deablóval, és a hatodik (!) körös rookie, Harold Perkins is jól szállt be eddig. Mögöttük viszont JD Bertrand sérült, így Christian Harris  és Josh Woods maradt.

A secondaryben is van egy nagy hiányzó: a csapat talán legjobb védője, AJ Terrell cornerback a hétvégén dőlt ki, már IR-en van. Eddig ráadásul a nagyszerű slot corner, Billy Bowman se játszhatott idén, így a korábbi állomáshelyein rendre felsülő CJ Henderson mellett Mike Hughes a másik kezdő, de Avieon Terrell és Mike Ford is szerepet kaphat.

A safety-duó viszont itt is erős, bár egyelőre inkább Jessie Bates játszik jól, Xavier Watts nincs csúcsformában. Sidney Brown és DeMarcco Hellams pótolhatja őket sérülés esetén.

A ST-ben a rendkívül rutinos rúgó, Nick Folk, szokásával ellentétben hibázott már idén, a Steelers ellen mindjárt háromszor is, a punter Jake Bailey pedig elég sokat van munkában. Visszahordásoknál Branchre, Zaccheausra, de még Brian Robinsonra és Dotsonra is érdemes figyelni.

Ami döntő lehet

• A legfontosabb kérdés, hogy milyen játékra lesz képes az ismét megbolygatott OL. A Jets ellen sok volt a gyorsabb passzjáték, könnyen lehet, hogy ezt láthatjuk majd most. Ezzel együtt, az irányító megvédése kiemelkedően fontos: hiába sebezhető a Falcons secondaryje, ha Love-nak megint nem lesz ideje passzolni – márpedig pass block win rate-ben még mindig utolsó a csapat.
• Fontos lenne az is, hogy a futójáték feléledjen, hiszen azzal a passzjátékot is könnyebb megalapozni – csakhogy idén eddig a Falconsé a legjobb run D, 58, illetve 68 yardot engedtek a két meccsen. Vagyis ne számítsunk a futók szárnyalására, de fontos yardokat kell hozzátenniük így is.
• A labda másik oldalán a legfontosabb: meg kell állítani Bijan Robinsont. A két meccsen 4,4-es átlagot hozott össze a Falcons futójátéka, még úgy is, hogy az ellenfeleknek a passzvédekezéssel alig kellett törődni. Most Penixszel más a helyzet, ráadásul Robinson elkapásoknál is veszélyes, szabad térben szinte megállíthatatlan. Ennek megakadályozása vélhetően főleg a linebackerek, vagy épp Evan Williams feladata lesz.
• Penix, Rush-sal ellentétben, passzolni is tud, így a Falcons passzjátékára is figyelni kell, elsősorban Londonra és Pittsre. Sajnos megvan az esély, hogy London szénné égeti Nixont, így valószínűleg safety segítségre is szükség lesz a pálya azon oldalán – csakhogy akkor más részek maradnak szabadon. Gannonnak erre megoldást kell találnia.
• Az egyik megoldás lehet, ha nagy lesz a nyomás Penixen és nem lesz ideje passzolni. A Falcons támadófala jónak számít, de van gyenge pontja is (Taylor), a Packers pass rush pedig eddig kifejezetten erős. Azt is láttuk, hogy Gannon a blitzeléstől sem riad vissza, és akár Coopert, akár valamelyik DB-t is ráküldi az irányítóra.
• Döntő lesz a 3rd downok hatékonysága is. Ebben éveken át elég jól teljesített a támadósor, idén viszont eddig konkrétan utolsó – nem függetlenül a korábbi downok sikertelenségétől persze, hiszen egy 3&10-et nehezebb megoldani, mint pl. egy 3&3-at. De ezen a mutatón mindenképp javítani kell.
• Közhely, hogy a turnoverek meccseket döntenek el, mégis igaz. Már tavaly is kevés labdát szerzett a csapat, de akkor keveset is adott el, most viszont mindkét meccsen voltak labdavesztések – ezeket el kellene kerülni, hiszen nagyban megkönnyítik az ellenfelek támadóinak dolgát.
• És végül meg kell említeni a szabálytalanságokat, különösen azért, mert ebben is utolsó helyen áll eddig a csapat (vagyis a Packers követte el a legtöbb szabálytalanságot). New Yorkban a hazaiak is hasonlóan fegyelmezetlenek voltak (14-13 lett a vége), de ez nem mindig lesz így. Limitálni kell ezeket, különben a saját dolgát nehezíti a csapat.

Érdekességek

• A csapat sorozatban 13 alkalommal nyerte meg az első hazai meccsét, ez rekordbeállítás, vagyis egy újabb győzelemmel egyedül állna az első helyen.
• A két csapat most először játszik egymással csütörtökön.
• Az összmérleget tekintve 17-15-re vezet a Packers, amely az elmúlt négy hazai meccsét megnyerte a Falcons ellen. A Lambeau-n az összmérleg 9-5.
• Az eddigi utolsó meccset Atlantában játszották, 2023 szeptemberében a Falcons nyert, 25-24-re.
• LaFleur és Stefanski egymás elleni mérlege 1-1.
• Matt LaFleur 2015-16-ban a Falcons QB edzője volt, míg az atlantai secondary edzője, Justin Hood 2021 és 23 között, a TE edző Kevin Koger pedig 2019-20-ban dolgozott a Packers stábjában. Alex Van Pelt QB edző pedig ugyanezt a pozíciót töltötte be Green Bayben 2014 és 17 között.
• Gannon és Stefanski 2014 és 17 között Minnesotában dolgoztak együtt.
• Cam Achord jól ismeri Folkot és Bailey-t, hiszen a Patriotsnál mindkettőjük edzője volt.