Beharangozó 14. hét

Chicago Bears @ Green Bay Packers

2021. 12.13. 2:20, Lambeau Field, Green Bay, Wisconsin, USA

Megtépázott, ám veszélyes sebzett vadként érkeznek a Medvék az örökrangadóra Green Baybe, ahol a jó formában pihenőhétre vonult Packers fogadja majd őket. Míg a hazaiaknak a csoportelsőség további megerősítése, addig a vendégeknek a haloványka rájátszás esély fenntartása lesz a mérkőzés tétje. Papírforma szerint a Packersnek áll a zászló, de óriási hiba lenne lebecsülni a chicagói csapatot, pláne, hogy örök riválisról van szó, akiket a wisconsini kisváros elleni meccs extrán feltüzelhet. Lássuk, mire számíthatunk hétfő hajnalban!

A mérkőzés

Mivel a legrégebbi franchise-ok közt van mindkét csapat a profi liga történelmében, így nem meglepő, hogy már a kétszáznegyedik alkalommal csap össze a két gárda éjjel, ami az NFL egyik legrégebbi rivalizálását jelenti. Az örökmérleg a Packers javára billen 102 győzelem mellett, 95 esetben kaptak ki a szeles város együttesétől a Sajtfejek, és volt hat döntetlen. A legutóbbi öt egymás elleni meccset mind megnyerte a Packers, a Bears utoljára 2015-ben tudott nyerni a Lambeau Fielden.

Packers előzmények

A Bye week előtt rendkívül értékes győzelmet tudott megszerezni a meglehetősen tartalékos green bay-i alakulat az NFC rivális Rams-től. A Kosok ellen egységes csapatként működött a gárda, minden csapategység remekül kiegészítette egymást a győzelem érdekében, megmutatva, hogy hiányzó kulcsemberek nélkül is képes hatékonyan működni a keret. A támadó oldal kevésbé volt foghíjas, ennek megfelelően hozták a pontokat, az elkapó sorban mindenki odatette magát, Randall Cobbnak kifejezetten jó meccse volt (az elejtett punt ellenére is), sajnos az ő játékára nem számíthatunk a Bears ellen, mert lágyéksérülést szedett össze, ami miatt valószínűleg az alapszakaszban már nem fog tudni pályára lépni, mivel IR-re került. Szerencsére az első számú Davante Adams mellett Marquez Valdez-Scantling, Allen Lazard és Equanimeous St. Brown rendelkezésre áll. Másodvonalból pedig Malik Taylor és Amari Rodgers bevethető még. A slot elkapó posztra érdekes felállások lehetnek majd, ugyanis szinte mindegyik aktív rosteren lévő WR képes ott is játszani, tehát elképzelhető, hogy Matt LaFleur ezt kihasználja és váltogatja majd a játékosokat a passzjátékok felállásainál.

A tight end szekcióban Josiah Deguara egyre inkább átveszi az első számú TE titulust “Big dog” Marcedes Lewistól, mögöttük Dominique Dafney blokkolásai fontosak még, Tyler Davis pedig csak statiszta szerepeket kap időnként. A futókra nem lehet panasz Ami kissé meglepő, hogy AJ Dillon lassan túllép Aaron Jones-szon. Dillon egészen elképesztő “beast mode”-ba kapcsolt az utóbbi mérkőzéseken, reméljük éjjel tovább viszi a kiváló formáját, amire jó esélye lesz az idei szezonban meccsenként átlagban 126 yardot engedő Bears run defense ellen. A támadófalba sajnos még mindig nem tér vissza David Bakhtiari, de ennek ellenére szerencsére elég jól “muzsikál” ez az egység a beugrókkal is. A Billy Turner, Royce Newman, Lucas Patrick, Jon Runyan, Yosh Nijman felállás eddig megfelelőnek bizonyult Rodgers védelmére, ám ha netán újabb sérülés adódik, akkor már kisebb gondok lehetnek, mivel Elgton Jenkins és Josh Myers is IR-re került, így már csak Dennis Kelly, Jake Hanson és a gyakorló egységből frissen felhozott Ben Braden marad pótlásnak.

A védelem oldalán sem túl rózsás a helyzet, de azért messze nincs világ vége. Jaire Alexander visszatérésére is tovább kell még várni, Whitney Mercillus kidőlése miatt viszont már szerencsére nem kell túlságosan bosszankodnunk, hisz Rashan Gary vissza tudott térni még a bye week előtt. Ami inkább aggodalomra adhat okot, az De’Vondre Campbell “kérdéses” besorolásba kerülése, az ő esetleges távolmaradása nagy hiányt generálhat középen a D line mögött. Amennyiben a koronavírusból felépülő Campbell nem tudja vállalni a játékot, abban az esetben a másik kezdő, Krys Barnes mellett Oren Burks, illetve Ty Summers (esetleg rotációban az újonc Isaiah McDuffie) helyettesítheti, ami nem túl biztató. A kezdő védőfal rendben van, Dean Lowry, Kenny Clark, Keke Kingsley és a másodvonalban Tyler Lancester, T.J. Slaton és Jack Heflin is teljesen egészséges és harcra kész. A passzsiettető egységben Preston Smith, Rashan Gary és mögöttük Jonathan Garvin, illetve az időnként meglepően jól “beugró” Tipa Galeai játékára is 100%-ban számíthatunk. A defensive back különítményből egyedül Alexander fog hiányozni, mindenki más bevetésre kész. Itt Rasul Douglas szerepeltetése lesz érdekes, mivel Douglas kiváló teljesítményt nyújt eddig, ebből adódóan Kevin King, illetve az újonc Eric Stokes afféle “házon belüli” versengésbe kényszerül a kezdő CB posztjuk megtartására. Ennek persze mi csak örülhetünk 🙂

Végre pozitívan nyilatkozhatunk a speciális egységről, a Rams ellen labdát szereztek, igaz visszahordásokban és azok levédekezésében továbbra se valami fényes a helyzet. Mason Crosby némileg visszabillent a negatív formájából, utoljára nagyjából egy közepes (elfogadható) rúgó teljesítményt nyújtott. Mindenesetre nagyon reméljük a Bears ellen nem neki kell majd eldöntenie a győzelem sorsát egy késői mezőnygól kísérlettel. A sérülések terén egyre jobban áll a csapat, lassan minden kulcsjátékos visszatér, ezen a találkozón a fentebb említetteken kívül elvileg nem lesz komolyabb hiányzó.

Bears előzmények

A Medvék háza táján akadnak gondok. A hírek szerint a csapatvezetés elvesztette a bizalmat Matt Nagy vezetőedző felé, a Packers elleni mérkőzés, vagy legkésőbb a szezon végén, állítólag megválnak a 43 éves szakembertől. A meglehetősen harmatos támadóegységüket az utóbbi években (sőt, évtizedekben) ligaszinten jónak tartott védelmük sem tudja jelenleg megfelelően kompenzálni, ennek fényében nem meglepő a jelenlegi 4-8-as mérlegük. Az újonc irányító Justin Fields ugyan visszatérhet ellenünk, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az offense erősödését jelenti. Fields játéka még meglehetősen hektikus, s bár képes szép momentumokra, de nagyon látszik rajta, hogy tapasztalatlan és sokszor meggondolatlan. Ugyanakkor egy rendkívül agilis irányító, akiben mindig ott a “boom” faktor, tehát semmiképpen nem lebecsülendő. Az előtte dolgozó O-line nem túl acélos, a legtapasztaltabb tagja Jason Peters, míg a leggyengébb “láncszem” talán az újonc Larry Borom, középen a Cody Whitehair, James Daniels, Sam Mustipher trió sem számít ligaszinten elitnek, ezt a Fields-re engedett eddigi 40 sack is bizonyítja. Ráadásul Germain Ifedi IR-re kerülésével tovább gyengült ez az egységük.

Az elkapó sorukba sérüléséből felépülve visszatér Allen Robinson, aki Darnell Mooney mellett veszélyes fegyvere lehet Fieldsnek a passzjátékaik során. Rajtuk kívül még feltűnhet a pályán az ex-Dolphin Jakeem Grant, illetve az egykori Panthers/Cardinals/Patriots elkapó Damiere Byrd, főként azért, mert a 49ers-ban szebb napokat is látott Marquise Goodwin “kétséges” státuszba került az utolsó sérültjelentés szerint. Igaz, a levegőben elég gyatra az idei teljesítményük, de az újonc irányító, ha jó napot fog ki, képes akár 40-50 yardos nagy játékokat kivitelezni, mivel a dobókarjában bőven van “puskapor”. Az egyetlen, de nagy hibája a pontatlansága, amit a legtöbbször rá nehezedő nyomás (passrush) generál. TE poszton a leszállóágban lévő Jimmy Graham, mellette Cole Kmet és az egykori Steelers felfedezett Jesse James szorgoskodik, vegyes sikerrel, a szerepük azonban egyre inkább felértékelődik az utóbbi időben a Bears támadási során. Ennek mi nem nagyon örülhetünk, ugyanis a TE-ek elleni védekezésünk továbbra sem a legjobb. A gyenge passzjáték mellett a másik támadó fegyverük, a futóegység se brillíroz, bár David Montgomeryvel, Damien Williamsszel és az újonc Khalil Herberttel viszonylag elfogadhatónak mondható. Igaz a 7. forduló óta egyik futójuk se tudott 100 yard fölé kerülni egyetlen meccsen se, de ha az ellenfél endzone-jának közelébe érnek, ott képesek hatékony játékra, ezt Montgomery legutóbb bizonyította a Cardinals elleni meccsen.

A védelemben a legnagyobb hiányzóik (OLB) Khalil Mack, (LB) Danny Trevethan, (DE) Jeremiah Attaochu és (DL) Cassius Marsh. Ők biztosan nem lépnek majd pályára, mivel mindannyian IR-en vannak. Rajtuk kívül a kiváló védőfalember, Akiem Hicks sem játszhat, és Mario Edwards Jr. is “kérdéses” státuszba került.A linebacker soruk még mindig nagy erősségük, Roquan Smith-Alec Ogletree középen bitang erős páros, a széleken a passrusherek Trevis Gipson és Robert Quinn nem kevésbé.

A defensive back brigádból nem lesz hiányzójuk, minden kezdő és backup játékosuk egészséges. A speciális egységükben Jakeem Grant és az újonc futó Khalil Herbert neve megemlítendő, ugyanis visszahordásokban mindketten serényen szorgoskodnak egészen jónak mondható eredményekkel. Rájuk nagyon ügyelnie kell majd a special teamnek, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket a visszahordásaikból.

Ami döntő lehet

  • A hatékony futójáték jól megalapozhatja a támadásaink eredményességét. A Bears futás elleni védelme gyenge idén, ezt mindenképpen ki kellene használni, pláne egy remek formában lévő Dillon-Jones párossal.
  • Levegőben is bőven van mit keresni, hisz a Medvék cornerei sem éppen “ballhawk” játékosok, eddig minden valamire való elkapó, aki ellenük játszott, legalább egy elkapott TD-t jegyzett. Davante Adams simán verheti egy az egy elleni párharcokban Artie Burnst vagy Jaylon Johnsont is, és a többi elkapónkban is benne van egy-egy jó meccs.
  • A Bears passrush egysége sajnos még Khalil Mack nélkül is nagyon hatékony tud lenni, köszönhetően a két kiváló edge rushernek Trevis Gipsonnak és Robert Quinnek akik eddig ketten összesen 16 sacket jegyeznek az idei szezonban. Őket mindenképpen féken kellene tartania a támadófalunknak, ha nem akarjuk, hogy Rodgerst ripityára törjék.
  • Fields nyomás alatt nagyon pontatlan és könnyen zavarba hozható, ennek tükrében a jó passrush sokat nyomhat majd a latba, tehát Gary, Smith nagy feladatok elé néz. Abban is fontos szerepük lesz, hogy a zsebben tartsák az irányítót, ne engedjék futkározni. Az is kérdés persze, hogy a bordasérülése után most visszatérő Fields milyen formában lesz.
  • Bár levegőben nem valami hatékony a Bears támadógépezet, azért nem elhanyagolandó tényező. A cornereinknek viszont így jó esélyük lehet labdaszerzésekre, ha a passrush egységünk eléggé terrorban tudja tartani az újonc vendégirányítót.
  • Fontos szerepe lehet a slot WR-ek ellen (az utóbbi időben kiválóan) védekező Chandon Sullivannek is, a Bearsnél ugyanis sok támadójáték épül a gyakran onnan induló Darnell Mooney vagy Jakeem Grant gyorsaságára.
  • Bár a számok alapján nem acélos a Bears futójátéka, ehhez David Montgomery sérülése is hozzájárult. Most viszont játszani fog, és rá nagyon kell figyelni.
  • Mason Crosby ugyan valamivel jobb volt a Rams ellen, mint a korábbi hetekben, de szoros meccs esetén neki is jobban kell koncentrálnia.
  • És persze, mint minden meccsen, most is döntő lehet a labdavesztések/-labdaszerzések száma. A Packers egyébként az elmúlt öt Bears elleni meccsen 10 labdát szerzett, és csak egyet vesztett.

Érdekességek

  • Matt LaFleur még veretlen a Bears ellen, vezetőedzőként a mérlege öt meccsen öt győzelem.
  • Az elmúlt 23 egymás elleni meccsből 20-at a Packers nyert, a Lambeau Fielden az elmúlt 13-ból 11-et. Tavaly 41-25-ös hazai siker született.
  • Rodgers mérlege a Bears ellen, a playoffot is beleszámítva, 22-5 (az egyik vereségnél csak pár percert játszott sérülés miatt).
  • A Packers kiváló safetyjét, Adrian Amost a Bears draftolta 2015-ben, és négy szezont játszott ott, mielőtt északabbra költözött.
  • A Bears TE Jimmy Graham két, nem túl emlékezetes szezont töltött Green Bayben, mielőtt a Bears játékosa lett.
  • Régi ismerős a Bearsnél senior defensive assistant pozíciót betöltő Mike Pettine is, aki három éven át volt védőkoordinátor Green Bayben.
  • És végül a legfontosabb: egy győzelemmel a Packers már most biztosíthatja helyét a playoffban. Ehhez még annyi kell, hogy a Saints és a 49ers is vereséget szenvedjen.

A meccset az NBC és az Aréna4 közvetíti, és persze a szokásos streamek is elérhetőek lesznek a Discordon.

Kommentek

One thought on “Beharangozó 14. hét

Comments are closed.