Wild Card Kör – Beharangozó

Green Bay Packers – Chicago Bears

2026.01.11. 02:00, Soldier Field, Chicago, Illinois

Egy teljesen tét nélküli meccs után jön a szezon eddigi legfontosabbja: playoff-meccs a legnagyobb rivális otthonában. Az utolsó fordulóban gyakorlatilag az összes kezdő pihent, a Bearsnél ellenben mindenki játszott. Ennek ellenére, mindkét csapat vereségsorozattal (4, illetve 2 meccs) fordul rá a rájátszásra.

Packers előzmények

Sok szó esett arról, mennyi sérültje van a csapatnak, azonban az nem igaz, hogy a Packersnél van a legtöbb sérülés: 16-an vannak IR-en, ami a ligában abszolút középmezőny, és ez akkor is igaz, ha súlyozzuk azok alapján, hogy hány kezdő hiányzik, vagy a cap mekkora része esett ki. Az is számít azért persze, hogy nem minden játékost lehet pótolni, gondoljunk csak Micah Parsonsra.

Az viszont biztos, hogy Jordan Love egészséges, és természetesen ő lesz a kezdő szombat éjjel is. Love idén minden fontos mérőszámban a legjobbak között végzett az irányítók között, a főműsoridős meccseken pedig különösen jól játszott – most itt lesz az esélye, hogy egy újabb ilyen meccsen megmutassa magát. Kérdés persze, hogy a két (és fél) hét szünet után kicsit rozsdásan tér-e vissza, vagy épp ellenkezőleg, jót tett neki a pihenés. Cseréje, Malik Willis játéka kérdéses, de minden bizonnyal aktív lesz – ugyanakkor bármennyire jól is játszott, amikor szerepet kapott, az is egyértelmű, hogy Love-val nagyobb potenciál van a támadósorban.

Teljesen egészséges végre Josh Jacobs is, márpedig ez utoljára a szezon első felében fordult elő. Egy egészséges Jacobs komoly fegyver, többek között a redzone-ban is, ahol az utóbbi időben eléggé szenvedett a csapat. Őt alkalmanként Emanuel Wilson válthatja, harmadik downoknál pedig várhatóan többször látjuk majd Chris Brookst is.

Az elkapók közül Christian Watson bombaformában tért vissza tavalyi sérüléséből, valódi WR1-ként játszik, ráadásul az is egyértelmű, hogy minden csapat tiszteli a sebességét, így jobban kinyílik az egész pálya (ami egyébként a futójátékot is segíti). Jayden Reed is kezd formába lendülni, az ő elkapás utáni yardjaira nagy szükség lenne, hiszen ezen a téren Tucker Kraft sérülése óta nem jeleskedik a csapat. Romeo Doubs nagyon megbízható célpontnak bizonyult az év nagy részében – a Bears ellen viszont van mit törlesztenie, gondoljunk csak arra az onside kickre… Mögöttük Dontayvion Wicks játéka agyrázkódás miatt kérdéses, Savion Williams és Bo Melton pedig IR-re került, így csak az első idényében nem igazán villogó Matthew Golden, valamint a PS-ból a múlt héten felkerült Jakobie Keeney-James bevethető – utóbbi állítólag félelmetes atlétikus képességekkel rendelkezik, de a focit még tanulnia kell.

A tight endek közül mindössze ketten vannak az aktív keretben: Luke Musgrave és az inkább blokkolásra használt, de azért elkapni is tudó Josh Whyle. Vagyis, várhatóan a gyakorlócsapatból emel majd fel valakit a meccsre a stáb, akár az előző két meccsen is aktív Drake Dabney-t, akár a frissen visszatért óriást, Messiah Swinsont.

A támadófalban egyetlen komoly kérdés van: bevethető lesz-e Zach Tom. A felépülése ugyan szépen halad, de ez csak a meccs előtt derül majd ki. Márpedig az ő játéka kulcsfontosságú, hiába pótolta egész jól Jordan Morgan: ha Tom pályán van, a csapat támadó PFF grade-je 7, ezen belül a passzblokkolás grade-je 18 (!) ponttal magasabb, a mérleg pedig 8-2 vele és 1-5-1 nélküle…

Ha ezt a meccset is ki kell hagynia, akkor a fal jobb szélén ismét Morgan kap lehetőséget, aki idén megmutatta, hogy tackle-ként sokkal jobb játékra képes, mint guardként. Az OL többi része változatlan: Anthony Belton megszerezte a RG posztot, centerként Sean Rhyan, pár rossz snapet leszámítva, megbízható (Elgton Jenkins hiánya pl. nem igazán érződik), Aaron Banks LG is egészséges, Rasheed Walker pedig egyre inkább azért játszik, hogy mekkora szerződést kapjon jövőre. Csereként Morgan mellett elsősorban Darian Kinnard bevethető, de a Vikings ellen Jacob Monk is kifejezetten jól játszott centerként.

A védelemre áttérve, nagyon fontos lesz, hogy hogy teljesít a fal közepe, ahonnan Devonte Wyatt nagyon hiányzik. Colby Wooden és Karl Brooks mutatott szép megmozdulásokat, de azért egyikük sem kiemelkedő. Mögöttük az újoncok közül Warren Brinson játéka kérdéses, Nazir Stackhouse pedig csak futás ellen használható, így a pont a Bearstől visszatérő Jonathan Ford is sok szerepet kaphat.

A fal szélén egy nagy kérdés van: hova tűnt Rashan Gary? Lassan 10 meccse, vagyis nem csak Parsons sérülése óta, láthatatlan embert játszik, pedig remekül, 7,5 sackkel kezdte az évet. Neki muszáj lenne fellépnie, de ez az előző hetekben is igaz volt, mégse sikerült. Lukas Van Ness sok sérüléssel küzdött idén, de amikor játszott, mutatta a fejlődés jeleit. Kingsley Enagbare pedig a legkonzisztensebb EDGE maradt, igaz, ez nála azért nem jelent elit játékot. Ami pozitívum, hogy a Vikings ellen az újonc Barryn Sorrell kifejezetten jól játszott, valószínűleg most is látjuk majd a pályán, a szintén újonc, sérülésből visszatérő Collin Oliver viszont jó eséllyel inaktív lesz, Arron Mosby ugyanis fontosabb szereplő a ST-ben.

A linebackerek közül mind Edgerrin Cooper, mind Quay Walker pihent a múlt héten, és Isaiah McDuffie is limitált szerepet kapott – így viszont kiderült, miért még mindig ő a harmadik számú LB, TyRon Hopper ugyanis nem játszott jól. A sérüléséből elvileg visszatérő Nick Niemann szerepe nem a védelemben, hanem a special teamben fontos, ott viszont nagyon is, hiszen kulcsjátékosnak számít.

A CB-k közül Trevon Diggs meglepően jól mutatkozott be a Vikings ellen, úgyhogy a második félidőben már ő is pihenhetett. Diggs elmúlt két éve finoman fogalmazva sem sikerült jól Dallasban, de hátha Hafley rendszere jobban fekszik neki. Kérdés persze, mennyit lesz pályán, hiszen a két kezdő továbbra is a felemás játékot mutató Keisean Nixon és Carrington Valentine. A slotban védekező Javon Bullard játéka kérdéses: ő nagyon hiányozna, de ha nem játszhat, vélhetően Nixon megy be középre és Diggs kezd a szélen. A depth-et inkább hagyjuk, sem Jaylin Simpsont, sem Shemar Bartholomew-t nem szeretnénk pályán látni.

A safetyk közül Xavier McKinney és Evan Williams helye megkérdőjelezhetetlen, jó jel ugyanakkor, hogy a Vikings ellen mind Kitan Oladapo, mind Johnathan Baldwin egész jól játszott.

Végül a ST: Daniel Whelan a liga legjobb punterei közé emelkedett idén, Brandon McManus pedig maga mögött hagyta a sérülését – bízzunk benne, hogy továbbra is pontos marad. A sérülések miatt kickoff-returnöknél Wilsont és Nixont, puntoknál Doubst és Keeney-Jamest, esetleg Goldent vagy Reedet láthatjuk majd.

Bears előzmények

Ha csak a statisztikai mutatókat nézzük, a Bears rendkívül felülteljesített idén. A védelmük nincs a top 20-ban, főleg futás ellen gyengélkednek, a támadósorban Caleb Williams, bár sokat fejlődött tavalyhoz képest, az egyik legpontatlanabb irányító, az elkapók sokat dropolnak… Valahogy mégis sokszor nyernek. Ebben egyrészt szerepe van annak, hogy ők szerezték a legtöbb labdát (33-at), de annak is, hogy Williams a negyedik negyedekben egészen más játékot mutat, gyakran megtáltosodik és vezeti győzelemre a csapatot – összesen hatszor fordítottak az utolsó negyedben.

Ehhez kell a kiváló futójáték is: D’Andre Swift és Kyle Monangai remekül kiegészítik egymást, ketten együtt 1870 yardot futottak, és a Green Bay-i meccsen láttuk, hogy a hátukra tudják venni a támadósort. Őket mindenképp féken kellene tartani a győzelemhez.

Az elkapók közül többen is küzdöttek sérüléssel, mostanra viszont mindenki felépült, így a sérüléséig nagyszerűen játszó Rome Odunze-ra nagyon oda kell majd figyelni, ahogyan persze DJ Moore-ra, a villámgyors Luther Burdenre, valamint a kiegészítő ember Olamide Zaccheausra is. És persze a TE-ket sem szabad elfelejteni, mind Colston Lovelandnek, mind Cole Kmetnek kiváló keze van.

Ugyanakkor a támadósorban a legkiemelkedőbb teljesítményt a fal nyújtja. Egyrészt remekül blokkolnak a futásoknak, másrészt a passzblokkolásuk is jó, kevés sacket engednek (és Williams is jól menekül), négyen is top 10-ben vannak pass block win rate-et nézve: a RT Darnell Wright, a két guard, Jonah Jackson és Joe Thuney, és a center Drew Dalman is, egyedül a LT nem. Az viszont kérdés, hogy ott ki lesz a kezdő, Braxton Jones ugyanis felépült, és ő még erősebbé teheti a falat. Ha mégsem tud játszani, akkor vagy az újonc óriás, Ozzy Trapilo, vagy Theo Benedet lép pályára.

A védőfalban középen játszik a legnagyobb név, de Grady Jarrett játéka alaposan elmarad az Atlantában megszokottól, mellette pedig Gervon Dexter, Chris Williams és Andrew Billings is átlag alatti, vagy egyenesen gyenge teljesítményt nyújt.

Nem lehetnek büszkék Chicagóban a pass rushra sem. Montez Sweat ugyan eljutott 10 sackig, de rajta kívül csak a szintén átlag alatti Austin Booker és Dominique Robinson bevethető, Joe Tryon-Shoyinka ugyanis sérült.

A linebacker-sor viszont a csapat egyik erőssége, még úgy is, hogy Noah Sewell kidőlt. Tremaine Edmunds viszont felépült, és mellette TJ Edwards is kiválóan játszik. Sewellt D’Marco Jackson pótolhatja, ő viszont azért nem jelenti ugyanazt a minőséget.

A DB-sor viszont igazi labdavadászokból áll: a safety Kevin Byard 7, Nahshon Wright CB pedig 5 interceptiont szerzett idén. Ráadásul CJ Gardner-Johnson sérülése ellenére olyan megbízható cornerek állnak rendelkezésre, mint Jaylon Johnson, Jaylon Jones, Tyrique Stevenson, valamint az IR-ről alighanem visszatérő Kyler Gordon, safety poszton pedig Jaquan Brisker – egy jó pass rushsal félelmetes lehetne az egység.

A ST-ben a rúgó Cairo Santos túl van a fénykorán, az 50+-os rúgások sokszor nehézséget okoznak neki, de a Packers ellen valahogy mindig összeszedi magát. A punter Tory Taylorra nem lehet panasz, visszahordásoknál pedig Devin Duvernay félelmetes fegyvernek számít.

Ami döntő lehet

• Nyugodtan ki lehet jelenteni: ezt a meccset a támadósornak kell megnyernie. A rájátszásba jutott csapatok közül a Bears engedi a legtöbb yardot és pontot, miközben a Packers támadósora több kategóriában top 5-be tartozik (pl. success rate, play action, hosszú passzok). A helyzet egyszerű: pontokat kell a táblára tenni.
• A Bears főleg futás ellen szenved: átlagban több mint 130 yardot engedtek idén meccsenként, az utolsó három meccsen 170 fölött. Vagyis a pihent és egészséges Jacobsnak akár nagy meccse is lehet.

• Az is fontos, hogy a Bears passrush meglehetősen gyenge, és bár sokat blitzcelnek, még úgy se igazán jók (blitz nélkül átlag 3,1, azzal 2,7 másodperc kell nekik nyomásgyakorláshoz). Márpedig egész szezonban Love-nak voltak a legjobb irányítómutatói tiszta zsebből, és ami talán még fontosabb, blitz ellen is.
• Ugyanakkor az is valószínű, hogy a Bears is bőven fog pontokat szerezni. A futójátékuk remek, átlagban 3. legtöbb yardot szerzik futásonként, ráadásul a Packers run D, nyugodtan mondhatjuk így, gyakorlatilag összeomlott Wyatt sérülése óta. A csapat az utóbbi 10 meccsből 8-szor engedett 100+ futott yardot, miközben a szezon első felében a futás elleni védelem a csapat erőssége volt. Jeff Hafley-nek ezt valahogy fel kellene támasztania.
• Fontos lesz a pass rush is. Egyrészt nyomás alatt kell tartani Williamst, hiszen, ahogy minden irányítóé, az ő teljesítménye is romlik olyankor. Az is nagyon fontos ugyanakkor, hogy nem szabad kiengedni a zsebből. Ugyan az egyik legkevesebb scrambling yardot engedte a csapat az egész szezonban, de Williams nem csak futásokkal veszélyes, hanem kifejezetten jól passzol a zseben kívülről.

• Mivel hosszú drive-okra számíthatunk, kiemelkedően fontos lesz, hogy melyik csapat hogy teljesít a red zone-ban. Muszáj lesz TD-ket szerezni, az előző chicagói meccsen ugyanis ez öt red zone látogatásból egyszer se sikerült.
• Legalább ennyire fontos lesz a turnoverek kérdése: a Bears-védők közül többen is mágnesként vonzották magukhoz idén a labdát, ezzel ellensúlyozva, hogy sok yardot engednek. A Packers védelmének viszont pont a labdaszerzés az egyik gyenge pontja, még ha a Green Bay-i meccs pont így dőlt is el. Vigyázni kell a labdára, és jó lenne akár interception, akár fumble útján labdát szerezni.

• És amit külön ki kell emelni: el kell kerülni a buta hibákat. Mindkét meccs apróságokon múlt idén: az elsőn Williams hibázott óriásit a végén, a másodikon meg ugyan Doubs elejtett onside kickje maradt meg mindenkiben, de legalább 4-5 olyan hiba volt, amelyek közül ha csak egy is elmarad, nyert volna a csapat.

Érdekességek

• A komoly múlt ellenére a két csapat mindössze harmadszor találkozik a rájátszásban: 1941-ben a Bears, 2011-ben a Packers nyert. Ahogy a mostanit is, a korábbi meccseket is Chicagóban játszották.
• Összességében 212 meccset játszott eddig egymás ellen a két csapat (NFL-rekord). Chicagóban két döntetlen mellett 55-ször a Packers, 54-szer a Bears nyert. Az elmúlt 32 chicagói látogatásból viszont 26-szor sikerült nyerni, és az utolsó 16-ból 14-szer. Ha pedig helyszíntől függetlenül nézzük, az elmúlt 20 meccsből 17-szer nyert a Packers.
• Matt LaFleur mérlege 12-2 a Bears ellen, Ben Johnsoné 1-1 a Packers ellen.
• Jayden Reed Chicagóban született.
• Lukas Van Ness barátnője nem más, mint a Bears TE Cole Kmet húga, Frankie.
• Jonathan Ford a Bearstől tért vissza a Packershöz néhány hete. Jonathan Owens, a Bears csere-safetyje pedig a Packersben játszott 2023-ban.
• A Packers OL-edzője, Luke Butkus a legendás Bears-linebacker, Dick Butkus unokaöccse.