8. Hét Értékelő – 9. Hét Beharangozó

Minnesota Vikings – Green Bay Packers

24 – 10

Erről a mérkőzésről sok mindent nem lehet írni, gyakorlatilag lesimázta a Vikings a hazai pályán játszó Packerst, s amelynek a támadó sora továbbra is csak papíron (és nyomokban) létezik az első fordulók óta. E mellé még párosul a védelem hullámzó teljesítménye, melynek fő oka a védő koordinátor inkonzisztens “munkája”, tehát mindezek fényében nem meglepő az utóbbi hetek sikertelensége. Azonban néhány kiemelkedő negatívumot mindenképpen részletesebben meg kell említeni a Minnesota elleni meccsről.

Kezdjük az offense oldalon.

• Jordan Love nem játszott jól most sem. Ez tény. Viszont hiba lenne csak és kizárólag az ő nyakába varrni a támadó oldal eredménytelenségét. Ezen a találkozón az elkapói sokkal gyengébbek voltak, mint a korábbi találkozókon. A fiatal WR-ek közül szinte mindegyik dropolt legalább egyszer a meccs folyamán és az interception is simán elkapható lett volna, mert nem volt annyira rossz az átadás.
• A gyenge WR teljesítmények mellett ismét felbukkant a sok szabálytalanság Green Bay oldalon. Sajnos mindkét nagy csapatrészben számottevően több volt a szabálytalanságok száma ezen a meccsen. Ez egyértelműen a dekoncentráltság jele, ami ezen a szinten már elvileg nem megengedhető (akkor sem, ha zömében újonc játékosokból épül fel a csapat. mint jelen esetben)

• A rossz play hívások egyértelműen LaFleur és a koordinátorokat minősítik, azt nem értjük, hogy alkalmanként meg – meg tud villanni a támadaó gépezet egy – két jó play erejéig, akkor miért nem tudják azt a momentumot tovább vinni? Az ötletes és jó hívások után mindig érkeznek az érthetetlen, statikus, kiszámítható “alibi” play-ek.
• A saját futójáték sem úgy ment ahogy az elvárható volt. Tudjuk Jones még éppen csak felgyógyult és sérülés után van, de még ennek fényében is kevés volt amit láthattunk a Dillon-Jones duótól. Itt is megjegyeznénk. hogy ezek mennyiségét és minőségét természetesen nagyban befolyásolták a behívott playek.

• Továbbra is erőlteti Love a hosszú rizikós passzokat. Értjük, hogy szeretne nagy játékokat csinálni, de a legtöbbször olyan necces szituációkba dobja be a labdát, hogy az már nem bátorság, hanem eszetlenség. Ebben viszont nagy felelőssége van LaFleurnek is, mivel ő ezt engedi neki (vajon az önbizalmát szeretné növelni?)
• A támadófal munkája alapjában véve nem lett volna rossz, de Rasheed Walker helyére sokkal korábban fel kellett volna már hozni Yosh Nijmant. Reméljük a későbbiekben Nijman lesz a kezdő alapból.

A védelem

• Azt már fentebb említettük, hogy Joe Barry elképzelései a hatékony védelmi sémákról lassan köszönő viszonyban sincsenek a valóban pályán zajló eseményekkel, ehhez párosulnak a fiatalabb védők rutintalanságaiból származó egyéni hibák és máris kész egy olyan mix, amiben a védelem csak vergődik. Csoda, hogy alkalmanként azért képesek jól játszani, ez viszont az esetek zömében csak egy- egy játékos alkalmankénti jobb formájának köszönhető.
• A futás elleni védelem katasztrófális. Igaz most “csak” 62 yardot engedett a vendégeknek, de sikerült nekik összehozni az első futott TD-jüket a szezonban. Ez jól mutatja, hogy mennyire silány a run D Green Bayben. Itt talán némi javulást hozhat De’Vondre Campbell visszatérése, de a világot valószínűleg ő sem fogja tudni megváltani.
• A secondaryn is nagyon látszott a vérszegénység, középen Darnell Savage hiánya mutatkozott nagyon, a széleken pedig a Stokes helyére kényszerből felálló Valentine és időnként Nixon szenvedett meg főleg Kj Osbornnal és az újonc Jordan Addisonnal. Alexander sem tudta továbbra sem hozni azt a játékszintet, amit tőle elvárhatunk.
• A védőfal mögötti zónák továbbra is a fehér foltjaink. Az aktuális ellenfelek ezt nagyon jól tudják és nem meglepő módon sűrűn alkalmazzák az RB/TE screen passzokat, amelyek levédekezése továbbra se megy valami fényesen. Ezen a mérkőzésen főleg Mattison és Hockenson profitált szépen az ilyen játékokból.

• A rutintalanság sajnos méginkább kiűtközött ezen a csapategységen is, főleg Carrington Valentine produkciója hagyott kivetni valót maga után, de a rutinosabbnak számító Keisan Nixon sem állt mindig a helyzet magaslatás, nerm beszélve Jaire Alexander szépen szólva is csak szolid teljesítményéről.

9. hét Beharangozó

Los Angeles Rams @ Green Bay Packers

2023. 11. 05. 19:00. Lambeau Field, Green Bay, Wisconsin, USA

A 9. fordulóban a Packers a Los Angeles Rams csapatát látja vendégül. A két csapatnak hasonlóan rossz a mérlege: 2 – 5, 3 – 5. Tehát eléggé “roncsderbi szagú” lesz a találkozó. Matematikailag maradt némi nyúlfarknyi esély egy wild card hely elcsípésére mindkét gárdának, de ahhoz a Ramsnek és a Packersnek is brillíroznia kellene a hátralevő fordulókban. Ezt a meccset pedig mindenképpen nyernie kell annak aki “életben akar maradni.”

Történelem

A vasárnapi meccs előtt a két csapat (a 2018 szezon előtt St. Louis Ramsként, még korábban pedig Cleveland Ramsként) 98-szor találkozott és a mérleg teljesen kiegyenlített: 49 Packers-győzelem mellett 47 Rams-sikert és két döntetlent jegyezhettünk fel.

Packers előzmények

Egyre nagyobb hullámvölgyben vergődik a házigazda csapat, négy vereség zsinórban az utóbbi hetek mérlege náluk, ráadásul nem is a legacélosabb ellenfelek ellen. Nagy kérdés, hogy a folytatásban mire fókuszál majd a csapatvezetés, megpróbálnak a csekélyke esély után futni a rájátszásban folytatott versenyben, vagy inkább a továbbépítkezés mellett teszik le a voksot és az idény hátralévő részét a fiatalok rutinszerzésére használják csak. Ez pillnatnyilag még nem látszik, hogy eldőlt volna, igaz a trade határidő előtt egy játékost elcserélt a csapat (CB Rasul Douglas a Billsben folytatja karrierjét), de rajta kivül nem engedett el senkit a Green Bay. Tehát az első, de akár a második verzió is lehet a folytatásban. Sérülések terén javult as helyzet Green Bayben, csak a védelemből eshet ki két játékos (igaz mindkettő kulcsjátékos).

Az offense felállása a megszokott lesz.

Támadó fal: Yosh Nijman, Elgton Jenkins, Josh Myers, Jon Runyan és Zach Tom. Őket időnként válthatja Royce Newman, Sean Rhyan, Caleb Jones és ne adja az Isten de vész esetén Rasheed Walker.

Jordan Love kezdő pozíciója nem kérdés (bár mostmár azért megnéznénk Cliffordot is élesben, hátha…), a kezdő elkapói Christian Watson , Jayden Reed, Romeo Doubs lesznek, őket válthatja alkalomadtán Samori Toure, Dontayvion Wicks. Malik Heathet még nem láttuk pályán idén. TE poszton Luke Musgrave és Josiah Deguara a két kezdő, running back poszton pedig természetesen a Dillon-Jones páros. Mindketten egészségesek, tehát jobb futó játékot várunk mindenképpen.

A védelem oldalán sincs sok változás, a falban továbbra is a Kenny Clark, T.J. Slaton, Devonte Wyatt a kezdő felállás középen, a két szélen pedig Preston Smith illetve Rashan Gary a két edge. Mögöttük középen De’Vondre Campbell és (elvileg) Quay Walker (az ő szereplése még kérdéses) a két középső linebacker, de ha Walker nem fog tudni játszani, akkor a helyét ismét Isaiah McDuffie veheti át. A secondaryból a strong safety Rudy Ford eshet ki erre a találkozóra (a jelenlegi státusza kérdéses), ha ő nem tudja vállalni a játékot, akkor az idei hetedik körös újonc Anthony Johnson Jr. vagy esetleg Dallen Leavitt veheti át a helyét kezdő pozícióban. Cornereknél Carrington Valentine kezd bal szélen, Jaire Alexander a másik oldalon. Őket rotálhatja a Ramset is nemrég megjárt Robert Rochell, illetve Corey Ballentine. A special team felállása sem változott, Daniel Whelan punttol, Anders Carlson rúg földről. A visszahordásainknál Jayden Reed és Keisan Nixon serénykedhet.

Rams előzmények

Sok sebből vérzik ez a Rams idén (is), viszont vannak biztató egyéniségek náluk. A legnagyobb érvágás jelenleg a kezdő irányítójuk, Matthew Stafford ujjsérülés miatti kiesése. A helyét a nem túl nagy hírnévvel dicsekedhető egykori Broncos (undrafted) felfedezett 27 éves Brett Rypien veszi át. Hogy ő milyen játékszintet fog képviselni, az erősen kérdéses, de láttunk mi már karón varjút…

Elkapók terén nem lehet panasza Rypiennek, Kooper Krupp mellett a rutinos Tutu Atwell és az idei ötödik körös felfedezett Puka Nacua lesznek az elsődleges célpontjai. Nacua elképesztő dolgokat mutatott már be az eddigi meccseken, tehát őrá érdemes lesz nagyon ügyelni. Tartalékban még bevethető náluk Demarcus Robinson és Austin Trammel, illetve Ben Skowronek. TE pozícióban a veterán Tyler Higbee lehet stabil (és gyakori) célpontja a vendég irányítónak, mellette Brycen Hopkins vagy az újonc Davis Allen kaphat némi szerepet. Ebből az egységből biztosan hiányozni fog TE Hunter Long aki IR-re került. Futók terén nem állnak valami fényesen, Ronnie Rivers és Kyren Williams korábban IR-re kerültek, Sony Mitchell pedig idén még nem tudott pályára lépni (ugyancsak sérülés miatt). A gondok enyhítésére sebtében leigazolták Darrell Hendersont Royce Freeman mellé, így ők ketten lettek a kezdő futók. Tartalékban még az egykori Dolphin, Myles Gaskin áll készen bevetésre, de róla köztudott, hogy inkább trükkös játékoknál, illetve RB screeneknél tud hasznosan játszani(amire most pont szükségük lehet). A támadófaluk sincs valami jó állapotban. onnan a legfájóbb hiányzójuk a jobb oldali tackle Rob Havenstein lehet, az ő státusza kérdéses. Emellett Brett vakoldalát az idei második körös újonc Steve Avila védi, aki talán a legsebezhetőbb pontja az O line-nak. A rutint (OT) Alaric Jackson, (C) Coleman Shelton és Kevin Dotson képviseli náluk a támadó falban. A védelmük némi fiatalításon esett át és (DT) Aaron Donald a fő fegyver még mindig, akitől a legjobban kell tartani. A nose tackle egy idei harmadik körös újonc Kobie Turner, az ő játékán még igencsak látszik a tapasztalatlanság. A bal oldali DE Jonah Williams, a külső linebackereik pedig Michael Hoecht és az ugyancsak újonc Byron Young. A passrush egységük ennek megfelelően nem túl acélos, azonban nem is lebecsülendő! Középső LB poszton akad gondjuk, az egyik kezdőjük (Ernest Jones IV) nem fog pályára lépni sérülés miatt, ezért a helyére Troy Reeder vagy Jacob Humnel lép előre. Kettőjük közül Reeder a tapasztaltabb és rutinosabb. A másik kezdő belső ILB Christian Rozeboom viszont meccsről meccsre egyre jobban játszik, ő még törhet sok borsot a támadóink (főleg a futóink) orra alá. (Ráadásul ő a speciális egységükben is nagyon hasznos munkát végez)

A secondaryből nem lesz hiányzójuk, Ahkello Witherspoon és Derion Kendrick a két kezdő CB, középen pedig a veterán Jordan Fuller és az ugyancsak rutinos Russ Yeast safety páros biztosít. Nickelback pozícióban feltűnhet Cobie Durant és Quentin Lake. Ebben az egységben a legsokoldalúbb tartalék játékosuk az a John Johnson III. aki gyakorlatilag már minden poszton megfordult az utóbbi években( kis Browns kitérővel) a secondaryjükben. A special team fiatalítása szintén megtörtént náluk, a punter Ethan Evans mellet a long snapper Alex Ward is újonc évét tapossa az NFL-ben, de a place kickerük a 24 éves Lucas Havrisik is csak tavaly óta van a profi ligában. Visszahordásoknál a tartalék WR Austin Trammell szorgoskodik.

Ami döntő lehet

• Futnunk kell. Sokat. Ki kell végre használnunk a két nagyon jó képességű futónk adottságait és a rövid passzok is mehetnének rájuk!
• Az elkapóinknak ha nem is hibátlanul, de közel olyan jól kell játszaniuk. Nem engedhető meg annyi drop mint a Vikings ellen.
• A védelemnek harapnia kell. Stafford nem fog játszani,tehát a nem éppen elit (és nem igazán tapasztalt) Brett Rypient szét kell kapni mint a rossz rádiót.
• Mivel Stafford nélkül lesznek kénytelenek pályára lépni, azt gyanítjuk, hogy rengeteget futnak majd. Ennek megfelelően a futás elleni védelmünknek össze kell kapnia magát, mert a meglehetősen hiányos, toldozott-foltozott Rams RB egységet nem kellene az egekbe emelni. A Campbell – Walker párostól agilis, hatékony játék kell a futások limitáláshoz.
• Sebezhetőnek tűnik a vendég O line, Rypien pedig nyomás alatt tuti hibákra késztethető. Ki kell kergetni a világból a backup QB-t, vagy a földbe döngölni ahányszor csak lehet. Gary, Clark és a szerencsére egyre jobb formát mutató Preston Smith sokat tehet a végső sikerért (persze csak ha az offense se alszik be egy félidőt)
• Itt folytatjuk is az előző sorban befejezésként írt megjegyzést, a támadó egységbe életet kell lehelni, mert ha megint csak egy félidőt lesznek pályán, akkor szomorú vége lehet ennek a meccsnek is…
• Fentebb írtuk, hogy sok futásra számítunk a Rams oldaláról, emellett a másik gyenge pontunkat emelnénk még ki, a falunk mögötti zónákat. A futóik közül Gaskin rendelkezik a legjobb elkapó kezekkel, de mellette Tlyer Higbee a potenciális veszélyforrás. A rutinos TE ráadásul kiváló redzone-endzone target is, tehát őrá nagyon figyelni kellene. (meg persze a többi TE-re is)
• Bár nagy játékokra nem számítunk Rypientől, ettől függetlenül benne van a pakliban, hogy “elsülhet” néhányszor jól a keze. Tehát a cornereink se aludhatnak, hisz a Krupp – Nacua páros igencsak éles fegyverré válhat a Rams fegyvertárában.
• Fegyelmezetten kell játszani, a kakaskodás, felesleges szabálytalankodások (főleg játékok után) és a figyelmetlenségekből adódó hibák (pl. false start, vagy védelem oldalán offside) nem férnek bele. Eddig ezeket a hibákat fel lehetett róni a játékosok fiatal korának és tapasztalatlanságuknak, ám a szezon felénél ezeket a gyermeteg hibákat le kell tudni vetkőzni profi szinten.
• Kreatívabb play hívásokat várunk mind támadó, mind pedig védekező oldalon.
• Ha megint brusztolós meccsbe megy át a dolog (amire meglehetősen nagy az esély), akkor a szoros eredmény miatt ismét előtérbe kerülhetnek a pontrúgások, amelyek akár a végeredmény kimenetlét is nagyban befolyásolhatják a végjátékban. Ennek fényében Anders Carlson biztos lábaira nagy szükség lehet.

Érdekességek

• Az utóbbi 10 egymás elleni meccsből csak kettőt tudott megnyerni a Rams.
• A két vezetőedző jól ismeri egymást: Matt LaFleur és Sean McVay először Washingtonban dolgoztak együtt 4 évig, majd 2017-ben a Ramsnél McVay volt a vezetőedző és LaFleur az offensive coordinator.
• További kapcsolat a két csapat között a Packers defensive coordinator Joe Barry: mielőtt csatlakozott volna a Packershöz, 2017 és 2020 között a Rams assistant HC/linebacker edző pozícióját töltötte be.
• 2006 óta nem tudott a Rams nyerni a Packers ellen a Lambeau Fielden
• Matt Stafford korábbi divíziós ellenfélként jól ismeri a Packerst, eddig 21 alkalommal játszott a GB ellen, 7-14 a mérlege, és 20-szor adta el a labdát ez alatt. Brett Rypien még sosem játszott a Packers ellen kezdő irányítóként.
• Matt LaFleur amióta a Packers vezetőedzője, még sosem kapott ki a Rams ellen ( a jelenlegi mérlege: 3 – 0)
• A két csapat legelső egymás elleni mérkőzése 1937-ben zajlott le, az akkor még Green Bay Packers – Cleveland Rams néven lejátszott meccsen a Packers nyert 35 – 10 arányban idegenben.
• Több Packers játékos született Los Angelesben vagy a közvetlen közelében: (WR) Romeo Doubs (Los Angeles), (QB) Jordan Love (Bakersfield), (CB) Keisean Nixon (Los Angeles), (DL) Kenny Clark (Rialto-L.A.)

A meccset a Fox közvetíti, de a Discordon most is jelentkezünk a szokásos meccs alatti élő streamekkel.